Shabbat és
Moedim

„És monda Yahuah Mózesnek: Íme én esőképpen bocsátok nektek kenyeret az égből; menjen ki azért a nép és szedjen naponként arra a napra valót, hogy megkísértsem: akar-e az én törvényem szerint járni, vagy nem?” – Ex. 16:4

Ahhoz, hogy megértsük Teremtőnk terveit, elképzeléseit, időterveit, a legkisebb építőkockával kell kezdenünk. A Shabbat napja sokkal több, mint elsőre gondolnánk. Ennek a tanulmánynak a végére remélhetőleg egy átfogó képet kapunk a Shabbatról. Meg fogjuk látni, hogy minden „hitvita” teljesen értelmetlenné válik, hogy meg kell-e tartanunk a Shabbat napját, vagy nem. Nem lesz értelme az ilyen kijelentéseknek, mint például: „nekünk már minden nap Shabbat” vagy „mi már szabadság alatt vagyunk, nekünk mindenre szabadságunk van”. A Shabbat megértéséhez azonban először meg kell értenünk Teremtőnk gondolkodását az időkről és a kijelölt időpontokról, ami visszavezet bennünket a naptárhoz. Felmerül tehát a kérdés: Hogyan számoljuk ki az „ünnepnapokat” vagy ahogy az írás nevezi, a kijelölt időpontokat? A naptár az utóbbi időben egyre több személy vagy csoport által kutatott terület lett, így ezzel együtt vitatott témává vált. Van, aki számára az izraeli naptár az irányadó, és van aki saját naptárt készített magának. Van, aki figyeli a Hold járását, és van, aki a Jubileumok könyve 6. fejezete alapján elveti a Hold járásának vizsgálatát. Tudjuk, hogy mindannyian szívünk mélyén arra vágyunk, hogy helyesen szolgáljuk Yahuaht. A tanulmány, amit itt ki fogunk fejteni, nem annak bizonyítására szolgál, hogy mások tévednek. Nem szándékunk senkit meggyőzni, aki ebben a témában mást állít, vagy mást tanít. A tanulmány célja, hogy megosszuk Veletek, hogy mi hol tartunk a téma tanulmányozásában. Meggyőződésünk, hogy a legfontosabb, hogy Testvéri egység legyen köztünk. „…ti pedig mindnyájan testvérek vagytok” – Máté 23:8. Akár van jártasságod a témában, akár nincs, bízunk benne, hogy hasznosnak fogod találni a tanulmányt. A végidőket éljük! Világszerte ezrek térnek vissza a Teremtő útjához olyan buzgalommal, amilyen évszázadok, vagy évezredek óta nem volt látható. Bármilyen naptárt is követsz, már most szeretnénk biztosítani róla, hogy Testvérként tekintünk rád, mert Neked is az a vágyad, hogy megtartsd a Teremtő úját! Ebben a tanulmányban azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan számítsuk ki a megfelelő dátumokat Yahuah kijelölt időpontjaihoz. Függetlenül attól, hogy Te jelenleg napnyugtától-napnyugtáig, vagy a napfelkeltétől-napfelkeltéig számolod a napokat, egyetérthetünk abban, hogy a „Napok” azok „Napokat” jelentenek! Ezzel léphetünk egyet előre. Egyetérthetünk abban is, hogy egy hét, az hét napból áll. Ezután azonban valahogy meg kell értenünk azt, hogy hogyan határozzuk meg a hónapokat, amelyek végül majd az ünnepnapokhoz vezetnek minket. Kezdjük el most Teremtőnk írott Szavát vizsgálni, hogy lássuk, mit mond. Kérd meg Yahuah Atyánkat, hogy nyissa meg a szemünket és a fülünket, hogy lássuk és halljuk Őt! Elsőként olvassuk el, hogyan zajlott a teremtés hete, amikor a világítótesteket készítették és mindannyian megkapják saját céljukat:

„És monda ELOHIYM: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek (moedim), napoknak és esztendőknek.” – Gen. 1:14

Figyeljük meg, hogy „világító testeket” teremtett az „ég mennyezetén”. Ezek (többes számban) „jelzésekre” szolgálnak, (H4150 ‫מוֹעֵד‬ (môʿéḏ) 1) kijelölt idő, (konkrét) időpont, ünnepnap), azaz segítségünkre vannak a kijelölt időpontok meghatározásában. Mutatják a napokat és éveket.

Azzal mindenki egyetért, hogy az ég mennyezetén az egyik világító testre, azaz a napra minden bizonnyal szükség van. De mi a helyzet a Holddal? Elképzelhető, hogy a Hold feleslegesen készült? (Rá fogunk térni a Jubileumok 6. fejezetére is kicsit később, ha már van előképzettséged a témában, és már most ez jutott eszedbe.)

Nézzük meg mit mond a TEHILLIYM (Zsoltárok) 104:19

„Teremtett holdat ünnepeknek mutatására;a napot, amely lenyugovását tudja” – Zsoltárok 104:19

Ez annyira világos, amennyire csak lehet! Egyszerűen nem tudjuk megkerülni,hogy itt a Szentírás azt állítja, hogy a Hold az ünnepnapok (H4150 ‫מוֹעֵד‬ môʿéḏ) meghatározásában fog számunkra segítséget nyújtani.

Legyünk türelmesek

Meg fogjuk vizsgálni azt is, hogy mit jelent a „Hold” kifejezés. Ha úgy érzed, hogy az anyag hosszú, vagy nehezen feldolgozható számodra, olvasd el többször! Jusson eszünkbe mit mondott Yahusha HaMashiach,amikor a Zsoltárok könyvét idézte, így rámutatva arra, hogy a Zsoltárok egy jelentőségteljes része (a 104:19 is) az írásnak. „Felele nekik Yahusha: Nincs-e megírva a ti törvényetekben: Én mondám: Elohiymek vagytok?” – János 10:34. Az egyetlen hely, ahol ez szerepel az Írásokban, az a Zsoltárok 82:6-ban található, ahol ezt találjuk: „Én mondottam: Elohiymek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan” Nézzük most meg újra, mit mond a Zsoltárok 104:19. Világosan kimondja, hogy a Hold az (H4150 ‫מוֹעֵד‬ môʿéḏ) ‘ünnepnapok’ meghatározására való!

Vessünk most egy pillantást a Léviták könyvére, és az ‘ünnepek’ (moedim) megtartására vonatkozó parancsolatokra:

„Ezek Yahuahnak ünnepei (H4150 moedim), szent gyülekezések [napjai], amelyekre szabott idejükben (moedim) kell összegyülekeznetek. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen Yahuahnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig Yahuahnak kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret.” – Léviták 23:4-6

Már ennek a néhány versnek az elolvasása után is megérthetjük, hogy a Holdnak szerepe van az ünnepek meghatározásában. Hamarosan jobban meg fogjuk érteni, hogy miért. Ahhoz, hogy még világosabb képet kapjunk, nézzük meg mit ír Sirák fia könyve.

Sirák fia könyve

Ha nem tekinted a kánon részének, jó ha tudod, hogy 1611-ig a Szentírás része volt, úgy mint pl. a KJV, Geneva, LXX, stb. A Katolikus Bibliának a mai napig részét alkotja

„És a Hold minden időben pontosan jelzi a hónapokat, s megszabja az időt. A Hold jelöli meg az ünnepek napját, ez az a csillagzat, amely fogyni kezd, ha megtelt. Őtőle kapja a hónap is a nevét, csodásan növekszik fordulója után. Ő a tanítója az égi seregnek, amely ott világít az ég boltozatján.” – Sirák 43:6-8

ismét nagyon világosan fogalmaz az Írás. A Hold pontosan jelzi az 1.) ‘ünnepnapokat’, vagyis a kijelölt időpontokat és a 2.) hónapokat is. Megértjük, hogy nem mindenki fogadja el Énok könyvét és más, a Holt -tengeri tekercsek leleteiben található könyveket Szentírásként. A tapasztalatunk az, hogy akik nem fogadják el ezeket a könyveket, inkább érzelmi alapon döntöttek így. De! Érdemes itt megállni egy pillanatra! Ha Te túl vagy már ezeknek a könyveknek a hitelességi vizsgálatán, és tisztában vagy a jelentőségükkel, akkor meg kell állapítsuk, hogy már most is elég „sok tanúnk” van arra, hogy bőséges bizonyítékként fogadjuk el, hogy a „hónap” kifejezés valóban a hónapokat jelenti. Képeseknek kell lennünk tehát arra, hogy valahogyan meghatározzuk ezeket a napokat, heteket és hónapokat. Azok számára, akik tovább akarnak vizsgálódni, még sok mindenre lesz szükségük, beleértve azt is, hogy hogyan használjuk a Holdat, a hónapok és az ünnepnapok meghatározására. Itt most sokkal több bizonyítékot fogunk látni Énok könyvéből. Vágjunk bele!

„Egy másik utat és egy másik törvényt is láttam a hold számra, e szerint a rendelés szerint végzi havi útját. Mindnyájuk vezére, a szentséges Uriél angyal mindent megmutatott nekem. Felírtam pozícióikat úgy, ahogy mutatta, feljegyeztem hónapjaikat is, amint voltak, valamint fényük megjelenését, amíg be nem telik a tizenöt nap. (telihold) Egyhetednyi részek szerint lesz teljesen sötét, és ugyanígy hetedek szerint nő meg fénye teljesen, úgy keleten, mint nyugaton.” – Énok 74:1-3

Ha kell, olvasd el újra. Te is úgy látod, hogy a hónapoknak és a Holdnak kapcsolata van egymással? Énok szerint ez így van!

„Néhány hónapban megosztja lenyugvásának helyét, míg más hónapokban a saját útját járja. Két hónapig a nappal együtt tér nyugovóra, abban a két kapuban, melyek közepén vannak, tudniillik a harmadikban és negyedikben. Hét napon keresztül itt kel fel, majd megfordul, és visszatér abba a kapuba, amelyikben a nap kél és itt lesz teljessé a fénye.” – Énok 74:4-6a

Ha ez nem teljesen érthető, ne aggódj, hamarosan megmagyarázzuk. Egy fejezettel korábban Énok ezt írja:

Ezután egy másik törvényt láttam, ami a kisebbik, holdnak nevezett világítóra vonatkozott. Kerekdedsége, mint az ég kereksége. Kocsiját, melyen halad, szél hajtja és a fény szabályos mérték szerint adatik neki. Felkelésének és lenyugvásának helye minden hónapban más. Napjainak hossza, mint a napé, és ha fénye egyenletesen oszlik el, akkor a nap fényének hetede az ő fénye.” – Énok 73:1-3

Itt is láthatjuk, hogy a Hold a hónapokhoz kapcsolódik. Énok itt megjegyzi, hogy a kisebbik világító test, a Hold. Mint hamarosan látni fogjuk, ez nem a méretére utal, hanem a fényére. Nézzük tovább!

„A nap nevei a következők: az első Orjárész, a második Tomászesz. A holdnak négy neve van: az első név Aszonjá, a második Ebla, a harmadik Benaszé, míg a negyedik Éráe. Ez a két hatalmas világító. Kerekségük, mint az égbolt korongja, méreteikben megegyeznek. A nap korongjában hétrésznyi fénnyel van több, mint a holdéban. Ebből a fényből mérték szerint adatik a holdnak, amíg a nap egyhetede ki nem merül. Lenyugszanak, a nyugati kapukba térnek, majd északon fordulva ismét keleten jönnek a föld színére.” – Énok 78:1-5

Vizsgáld meg ezt a képet, hogy jobban érthető legyen miről is beszél Énok.

6. Amikor a hold először kel fel és jelenik meg az égen, a teljes fény egyheted résznek csupán a felét bírja, majd tizennégy nap alatt kiteljesedik fénye.

Emlékezzünk erre a részre, hogy a felkelő Hold a fénye, a teljes fényének 1/14 része.

7. Tizenötöd résznyi fényt adnak neki, míg a tizenötödik napon teljessé lesz fénye, az év jegye szerint és tizenöt részt tesz ki. A hold a hetedrész feleként kezdi pályáját.

Ez a rész egyértelmű! A telihold nem a hónap elejét jelenti, hanem a hónap közepét! (15. nap).

8. Fogyásakor az első napon tizennégy részre csökken fénye, a másodikon tizenháromra, a harmadikon tizenkettőre, a negyediken tizenegyre, az ötödiken tízre, a hatodikon kilencre, a hetediken nyolcra, a nyolcadikon hétre, a kilencediken hatra, a tizediken ötre, a tizenegyediken négyre, a tizenkettediken háromra, a tizenharmadikon kettőre, a tizennegyediken egész fénye egyheted részének felére csökken, míg a tizenötödike az összes maradék fénye elenyészik. 9. Bizonyos hónapokban a holdnak huszonkilenc napja van, egyszer pedig huszonnyolc.

Ne feledd, ez az egész rész a Holdról szól („bizonyos hónapokban…”)

10. Egy másik szabályt is mutatott nekem Uriel arról, hogy hogyan adnak fényt a holdnak, és hogy melyik oldalon kapja azt a naptól. 11. Amikor a hold növekszik, a fény a nappal szembeni oldalához járul tizennégy napon keresztül, amíg ki nem teljesedik fénye az égen, és midőn teljes megvilágítást kap, fénye teljében pompázik az égen. 12. Az elsö napon újholdnak hívják, mert ezen a napon ragyog fel rajta a fény.

Figyeld meg mit jelent az Újhold! „Újholdnak hívják, mert ezen a napon ragyog fel rajta a fény.” Ezért következtetnek úgy sokan (mi is), hogy a Hold első látható ’sarlójára’, mint „Újholdra” azaz a hónap első napjára kell tekintenünk. Ezt meg kell értenünk, ha nem szeretnénk tévedni a kijelölt időpontokat illetően..

Már van elképzelésed arról, hogy a Kánon mit mond az „Újholdról”, mint kifejezésről? Esetleg eddig máshogy láttad? Hamarosan megvizsgáljuk azt is, amit a Kánonból tanulhatunk, és látni fogod, hogy pontosan ugyanezt tanítja a Kánon is.

13. Pontosan azon a napon lesz telihold, amikor a nap nyugaton száll le, ő pedig ugyanakkor keleten kél az éjszakába, és egész éjjel világít, egészen addig, amíg fel nem kel a nap vele szemben. A hold a nappal szemben látszik. 14. Azon az oldalon kezd csökkenni, ahol fénye először megjelent, mindaddig, amíg a teljes fénye eltűnik, napjai véget érnek, korongja pedig üres és fénytelen marad.

Magyarul csak egy fordítás áll a rendelkezésünkre, de nézzük meg a kijelölt részt angolul: „all the days of the month”.

Ezt NEM lehet alábecsülni! Énok azt állítja, hogy hogy amikor a Holdról teljesen eltűnik a fény, az egyenlő a hónap végével! Sőt! Figyeljük meg újra! A Hold ciklusai és a hónapok szoros, mondhatni elválaszthatatlan kapcsolatban állnak. Nemde?

Foglaljuk össze mit tudtunk meg eddig:

Énok könyve 78. fejezetésnek 12. verse szerint a hónap 1. napja az a nap, amikor a növő Hold első sarlója megjelenik. A jelenség neve: ÚJHOLD. „Az első napon újholdnak hívják, mert ezen a napon ragyog fel rajta a fény.”

Énok könyve 78. fejezetésnek 7. verse szerint a hónap 15. napja az a nap, amikor a Hold teljes fényével ragyog. A jelenség neve: TELIHOLD. „Tizenötöd résznyi fényt adnak neki, míg a tizenötödik napon teljessé lesz fénye, az év jegye szerint és tizenöt részt tesz ki. A hold a hetedrész feleként kezdi pályáját.”

Énok könyve 78. fejezetésnek 14. verse szerint a hónap utolsó napja az a nap, amikor Hold teljesen fény nélkül marad. A jelenség neve: NINCS DEFINIÁLVA. „Azon az oldalon kezd csökkenni, ahol fénye először megjelent, mindaddig, amíg a teljes fénye eltűnik, napjai véget érnek, korongja pedig üres és fénytelen marad.”

Énok könyve 78. fejezetésnek 8-9. verse szerint a hónapok és a Hold fázisai elválaszthatlan kapcsolatban állnak.„Fogyásakor az első napon tizennégy részre csökken fénye, a másodikon tizenháromra, a harmadikon tizenkettőre, a negyediken tizenegyre, az ötödiken tízre, a hatodikon kilencre, a hetediken nyolcra, a nyolcadikon hétre, a kilencediken hatra, a tizediken ötre, a tizenegyediken négyre, a tizenkettediken háromra, a tizenharmadikon kettőre, a tizennegyediken egész fénye egyheted részének felére csökken, míg a tizenötödike az összes maradék fénye elenyészik. Bizonyos hónapokban a holdnak huszonkilenc napja van, egyszer pedig huszonnyolc.”

Haladjunk tovább!

15. Három hónapon keresztül harminc napja van a holdnak, és a számára meghatározott időben – fogyása idején – három hónapig minden egyes hónapban huszonkilenc nap alatt végzi el fogyását az év első időperiódusában, az első kapuban, százhetvenhét napon keresztül. 16. Növekedésének idején három hónapig harminc napon jelenik meg, három hónapig pedig huszonkilenc napon.

Van azonban egy fontos dolog, amire Énok felhívja a figyelmünket.

1. Mostanra megmutattam neked mindent, fiam, Matuzsálem, és az ég csillagainak törvényei teljessé váltak előtted. 2. Feltárta előttem azon összes törvényét: minden napra, minden időre, minden uralmi időszakra (évszakra), minden évre, minden kimenetelre, minden hónapra és hétre, az Ő utasítása szerint. 3. Ugyanígy a hold teljes fogyását, amit a hatodik kapuban végez be. Hiszen e hatodik kapuban nyeri el teljes fényét, és ezután kezdődik újbóli fogyása, 4. amit az első kapuban teljesít ki – a számára előírt időben –, amíg le nem telik a százhetvenhét nap, hetek szerint számolva huszonöt hét és kettő nap. 5. Azután azt is megmutatta, hogy hogyan marad le a hold a nap mögött – a csillagok törvénye szerint – pontosan öt nappal egy időperiódusban (félévben), és hogy mikor haladnak át azon a helyen, amit látsz. 6. Ehhez hasonló mindegyik világítótest megjelenése és rendszere, amint azt vezetőjük, a hatalmas Uriél nekem megmutatta. – Énok 79:1-6

Vagyis: 6 hónap alatt 5 nappal lemarad a naptól. Azaz évente 10 nappal marad el a naptól. Ez az, ami tovább vezet bennünket! Itt merül fel az, ami miatt néhányan feladják a naptár kutatását. Egyesek azt mondják, úgysem tudjuk megfejteni. Mások egyszerűen elvetik a Holdat arra való hivatkozással, amit a Jubileumok könyve és Énok könyve állít. „Megbízhatatlan, mert évente 10 napot késik” – mondják. Emiatt felhagynak a kijelölt időpontok kutatásával, és egy „saját” naptárt készítenek maguknak. Nézzük meg mit ír erről a Jubileumok könyve 6. fejezete:

Jubileumok könyve 6. fejezet

Mivel kétségtelenül lesznek olyanok, akik megfigyelik majd a hold járását – hogy (az) hogyan befolyásolja az évszakokat és hogy évről évre mindig tíz nappal hamarabb érkezik. Ennekokáért elkövetkeznek rájuk azok az évek, amikor megzavarják (a rendet), és egy gyalázatos napot jelölnek ki a bizonyság napjául, és egy tisztátalan napot tesznek meg ünnepnapnak, és összekeverik a napokat, a szentet a közönségessel, és a tisztátalant a szenttel; mivel tévedésben lesznek a hónapokkal, a szombatokkal, az ünnepekkel és a jubileumokkal kapcsolatban. Ezért parancsolatot szólok és bizonyságot teszek neked, hogy te is tanúskodhass őelőttük; mert halálod után a te gyermekeid összezavarják (azokat), és így az év nem csak 364 napos lesz, ezért tévedni fognak az újholdakat, az évszakokat, a szombatokat és az ünnepeket illetően, és mindenféle vért mindenféle hússal együtt megesznek majd. – Jubileumok 6:36-38

Olvasd el még párszor ezt a szakaszt. Neked úgy tűnik, hogy a Jubileumok könyve érvénytelenítette azt, amit eddig megtudtunk? Kijelenthetjük, hogy a Hold között és a hónapok között nincs semmiféle összefüggés? Vagy talán a Teremtő rádöbbent, hogy a Hold mégsem jó semmire? Vagy inkább ugyanazt állítja, mint Énok könyve – hogy a Hold útja 10 nappal rövidebb – kiegészítve azzal az információval, hogy „lesznek olyanok” „a te gyermekeid /közül, akik/ összezavarják (azokat)”, vagyis nem fogják érteni a világítótestek rendjét? Jól látod! Szó nincs arról, hogy a Hold elvesztette a funkcióját, vagy hogy már nincs köze a hónapokhoz. Természetesen Yahuah tökéletes naptárt, rendet készített, ami mutatja számunkra a kijelölt időket. Énok szerint a „baj” nem a Teremtővel van, hanem némelyekkel, akik nem értik meg a naptát, a kijelölt rendet és ezért összekeverik a tisztát és a tisztátalant. Nézzük ki tudjuk-e deríteni, hogy miről is van itt szó. Most figyeljünk nagyon!

A hold pontosan vezet minden évet, így sosem sietnek, de nem is késnek egy napot sem az örökkévalóságig, hanem pontosan háromszázhatvannégy naponként változtatják az éveket. Énok 74:12

Úgy tűnik, hogy Énok szerint nem változott az égbolton semmi! Nem az „óraművel” van a baj, hanem velünk. Mi vagyunk azok, akik nem értik meg, amit látnak. Nézzük tovább! Egy kis matematika következik – sajnos ez elkerülhetetlen.

Három napévben ezerkilencvenkettő nap van, öt évben pedig ezernyolcszázhúsz, így nyolc évre kétezer-kilencszáztizenkét nap jut. A holdnak csupán ezerhatvankét napja van három év alatt, így öt év alatt ötven nappal marad el. – Énok 74:13-14

Énok most megismétli, amit már tudunk. Azt mondja nekünk, hogy a Hold évente 10 nappal elmarad a naptól és a csillagoktól. Úgy néz ki, az égbolton semmi újdonság nincs. Úgy látszik, ez mindig is így volt. Nézzük tovább!

15. Öt évben ezerhétszázhetven napja van, úgyhogy nyolc évben kétezer-nyolcszázharminc-kettő a napjainak száma. 14b. Mivel az előzőhöz ezerhatvankét napot kell még hozzáadni. 16. Nyolc év alatt nyolcvan nap lemaradása van. Az összes napok száma, amelyekkel nyolc év alatt elmarad: nyolcvan nap. 17. Az év pontosan a hold és a nap pozíciói szerint fejeződnek be, miközben mindketten abban a kapuban kelnek fel, ahol a nap kél harminc napon át.

Hamarosan megnézzük egy táblázatban is, így jobban érthető lesz. Azt azonban már most is megállapíthatjuk, hogy ezt fontos megértenünk, mert ha rosszul alkalmazzuk, akkor tévedni fogunk a kijelölt időpontokkal kapcsolatban! Össze fogjuk keverni a napokat és „közönséges” napokat fogunk kijelölni tisztának és különválasztott napokat fogunk tisztátalanként kezelni. Ismét megállapíthatjuk, hogy ez nem a világítótestek hibája, amelyet AbYahuah teremtett, vagyis egyet kell értenünk a Jubileumok könyvével is. Ezenkívül Énok kijelenti, hogy az év, a Nap és a Hold által válik teljessé; „Az év pontosan a Hold és a Nap pozíciói szerint fejeződnek be”. Mielőtt továbbhaladunk, tegyünk egy kitérőt.

Cáfolatok a Hold használatára
1.

Néhányan azt állítják, hogy az Bibliánkban szereplő „Újhold” (H2320 ‫חֹדֶשׁ‬ – ḥóḏeš) kifejezést helytelenül fordították le, ezzel azt a benyomást keltik, hogy a Holdnak semmi köze nincs a hónapokhoz, így nem szabad használunk. Azt mondják, hogy a ḥóḏeš egyszerűen új hónapot jelent, nem pedig „Újholdat”. Úgy tűnik, hogy akik ezt állítják, egyszerűen csak nem ástak elég mélyre a témában. Hamarosan meg fogod látni, amikor a héber szavakat és azok gyökereit vizsgáljuk.‬ Amint láttuk Enoch írásaiban, a Hold minden hónapban „megújul”, ami azt jelenti, hogy a Bibliánkat helyesen fordították le. A ḥóḏeš szóval arra utalnak a Hold esetében, hogy a hónap megújult, a Hold megújult, valami újba kezdett. Azt is tudnunk kell, hogy a héber nyelv merőben eltér az általunk használt nyelvtől. A mi nyelvünkön az ábécé betűi nem jelentenek semmit, míg a héberben a betűk is számos dolgot jelentenek. Ezen kívül a szavak gyökei is bírnak jelentéssel. Sőt! A gyökökből származtatott szavak is. Ez nem minden! A származtatott szavak jelentései magukban hordozzák a gyök jelentéseit is, így egy-egy szónak akár 70 jelentése is lehet. Érdekes, igaz? Nézük meg először a ḥóḏeš (H2320) szót közelebbről. A „csoport”, amibe a szó tartozik, a H2318, H2319, H2320 és H2321 strong számok alá tartoznak.

H2320 ‫חֹדֶשׁ‬ – ḥóḏeš
ÚJHOLD, de miért?

Megújít, felújít, helyreállít, megjavít, kijavít, megújul‬

Új, újszerű, friss. Etimológia: melléknév a H2318-ból.

Újhold, a hónap első napja, (hold) hónap Etimológia: hímnemű főnév a H2318-ból.

Hódes, a benjaminita Saharáim felesége. Etimológia: tulajdonnév a H2320-ból.

Ugye milyen letisztult a Szentírás gondolkozása? Amikor valami véget ér és újra kezdődik, akkor az megújul! Mint minden a Teremtésben! Véget ér egy hét, egy hónap, egy évszak. Vagy akár egy nap is. Pl. „mossa meg az ő ruháit, és tisztátalan legyen estvéig.” (Ekkor fejeződik be a nap.) „első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája.” (Ekkor fejeződött be az előző nap és kezdődik a következő nap, vagyis a Páskha). Vedd észre, hogy mindegyik szóban ugyanaz a 3 karakter szerepel. Hey, Dalet, Shin – ‫חָדַשׁ‬ – ezt most nem elemezzük betűről betűre, mert így is nagyon hosszú a tanulmány.

Láthatjuk, hogy a ḥóḏeš szó, amikor a Holdra alkalmazzák, sokkal mélyebb jelentéssel bír. Arra gondolnak, hogy a hónap kezdete, egy megújult hónap, aminek jele van az égen. Ezt úgy is nevezik, hogy „Rosh Chodesh”, azaz a ‘hónap feje’, vagyis az a jelenség, amikor az első fény megjelenik a növő Holdon. Ha többet akarsz erről megtudni, javasoljuk, hogy olvasd el az özönvízzel kapcsolatos beszámolót újra, amit az 1 Mózes 7. 8. fejezetében találsz meg. Látni fogod, hogy minden jelentős esemény egy-egy ilyen H2320-hoz van kötve, amit Károli hónapnak fordít. Ugyanez a beszámoló a Jubileumok könyvében az 5. fejezetben is megtalálható, ott azonban néven van nevezve minden ilyen jelentős esemény, és a fordítás szerint ezek az „Újholdak” napjai. Nem „elvárható” véleményed szerint a Teremtőtől, hogy ha valamit cselekszik, akkor azt a rend uralja és nem a véletlenek láncolatai? De mi a helyzet a másik héber szóval, ami szó szerint azt jelenti, hogy Hold? Idézzük fel, amit Sirákban olvastunk:

„És a Hold minden időben pontosan jelzi a hónapokat, s megszabja az időt. A Hold jelöli meg az ünnepek napját, ez az a csillagzat, amely fogyni kezd, ha megtelt. Őtőle kapja a hónap is a nevét, csodásan növekszik fordulója után. Ő a tanítója az égi seregnek, amely ott világít az ég boltozatján.” Sirák 43:6-8

Magyar nyelven van hasonlóság a két szó között. Hold/Hónap. Németül: Mond/Monat. Angol is könnyű észrevenni a hasonlóságot: Moon/Month. De mit tanulhatunk a héber forrásból? A héber szó, amit a Holdra alkalmaznak, a: H3394 ‫יָרֵחַ‬ (járéaḥ)‬

H3394 ‫יָרֵחַ‬ (járéaḥ)

Nézzünk meg egy szövegrészletet a Shemot, 2 Mózes 2:2-ből: „És fogada méhében az asszony és fiat szüle; és látá, hogy szép az és rejtegeté három hónapig.” Milyen szót fordított itt Károli úgy, hogy hónap?

A 2 Mózes 2:2 -ben használt szó, a H3391 ‫יֶרַח‬ (jeraḥ).
‬Nézzük meg ezt a „csoportot” is. Amihez tartozik ez a szó, ezek a H3391, H3392, H3393, H3394.

Holdhónap, hónap (ti. egy naptári egység), Etimológia: hímnemű főnév egy, a bibliai héberben csak származékszavak képzéséhez használatos gyökből (ירח), melynek jelentése egyesek szerint: ’vándorló’, hónap (lunáris; a H2320 szinonimája, de ritkábban használt)

Joktán negyedik fia, később egy arab törzs és terület (Az 1 Mózes 10:26-ban olvasunk róla. Ha valaki tudja, milyen jelentőséggel bírnak a nevek, annak ez is sokat mondhat. Noé – > Sém – > Héber – > Joktán -> Jerákh) Etimológia: a H3391-ből

Holdhónap Etimológia: arámi szó, megfelel a héber H3391-nek.

Hold. Etimológia: hímnemű főnév. Egy, a bibliai héberben csak származékszavak képzéséhez használatos gyökből (ירח), melynek jelentése egyesek szerint: ’vándorló

Mind a négy felsorolásban ugyanaz a betűrend szerepel: Yod, Resh, Hey – יֶרַח‬. A Hold szó tehát a „járéaḥ”. Erre utalt Sirák fia könyve: „ő a tanító”. „Ő a tanítója az égi seregnek”. Végezz egy kis egyéni kutatást, és keress rá az írásokban a H3391 strong szóra.

Cáfolatok a Hold használatára

2.
10 napos különbség! Extra hónap?

Egy másik cáfolat a Hold használatra, hogy Énok könyve és a Jubileumok könyve is rámutat a 10 napos különbségre, ami a nap és a Hold járásában felfedezhető. Hamarosan meg fogjuk érteni, hogy hogyan lehet ezt kezelni. Vajon a 10 napos Holdeltolódás azt eredményezi, hogy alkalmanként egy 13. hónapot kell adnunk a naptárunkhoz? Mi nem értünk egyet a jelenlegi Zsidó/Yahudim módszerrel. Megpróbálunk teljesen az írásokra hagyatkozni, és AbYahuaha által elhelyezett világítótestekre. Lapozzuk fel újra Énok könyvét és lássuk, megtudunk-e valamit, ami segíthet. Először azonban meg kell értenünk, hogy az év mikor indul el. Ezzel kapcsolatban Énok a 72. fejezetben beszél a tavaszi napéjegyenlőségről.

„Elsőként a nagyobbik világító, a napnak nevezett jön elő, kerekdedsége, mint az ég kereksége. Tűzzel van tele, mely fénylik és meleget ad. A kocsikat, melyeken az égre fut szél hajtja. Majd alászáll az égről, és észak érintésével visszatér, hogy ismét keletre érjen, és úgy vezetik, hogy ismét a megfelelő kapuban jöjjön elő és fényeskedjen az égen. Ily módon az első hónapban a nagy kapun keresztül jön fel, azaz a negyedikben a hat keleti kapu közül.” – Énok 72:4-6

Tudjuk, hogy nehéz értelmezni, mindjárt világos lesz. Énok itt azt mondja, hogy amikor a Nap áthalad a negyedik kapun, vagy portálon, ez jelzi az év első hónapját. Nézzük meg alaposan az alábbi képet, hogy megértsük Énok miről beszél. A negyedik kapu, vagyis a negyedik portál az egyenlítő. A képen sárgával van jelölve. Amikor a nap áthalad ezen a területen, akkor figyelhetjük meg a tavaszi napéjegyenlőséget.

Olvassuk el az egész 72. fejezetet Énok könyvéből, hogy megértsük hogyan járja útját a nap.


Az asztronómiai könyv
A napról

72. 1. Az égi fények keringésének könyve. Mindegyikről külön-külön: csoportjaik, uralmuk, és idejük szerint, nevük, származási helyük és hónapjaik rendjében, amint megmutatta nekem vezetőjük, a velem levő szentséges Uriel angyal. Ugyanígy pontosan tudtomra adta az összes előírásukat is a világ (fennállásának) minden évére, (egészen) az örök időkig, amíg el nem készül az új, örökké fennálló teremtés. 2. Ez a fények első törvénye: a nap fénye felkelésének helye az ég keleti kapujában van, míg nyugvóhelye az ég nyugati kapujában. 3. Hat kaput láttam, amelyekben kel a nap, és hat kaput amelyekben lenyugszik. A hold is ugyanezekben a kapukban kel fel és tér nyugodni, éppígy a csillagok vezetői, vezetettjeikkel együtt. Hat keletre és hat nyugatra. Egyik a másik mellett rendben. E kaputól jobbra és balra számos ablak van. 4. Elsőként a nagyobbik világító, a napnak nevezett jön elő, kerekdedsége, mint az ég kereksége. Tűzzel van tele, mely fénylik és meleget ad. 5. A kocsikat, melyeken az égre fut szél hajtja. Majd alászáll az égről, és észak érintésével visszatér, hogy ismét keletre érjen, és úgy vezetik, hogy ismét a megfelelő kapuban jöjjön elő és fényeskedjen az égen. 6. Ily módon az első hónapban a nagy kapun keresztül jön fel, azaz a negyedikben a hat keleti kapu közül. 7. Azon a negyedik kapun, melyen át a nap az első hónapban felkel, van tizenkét nyílás. Ezekből láng jön elő, amikor nyitva vannak, a nekik rendelt időben.

A szoláris év

[I. niszán] 8. Midőn a nap felkel az égen, ezen a negyedik kapun jön ki harminc hajnalon át, és a napnyugaton lévő kapuk közül pontosan a negyedikben nyugszik le. 9. Azokban a napokban a napok mindig hosszabbodnak, az éjszakák pedig rövidülnek a harmincadik reggelig. 10. Azon a napon a nappal két résszel hosszabb, mint az éjszaka. A nappal pontosan tíz részből áll, az éjszaka pedig nyolcból. 11. A nap ebből a negyedik kapuból kel és itt tér nyugovóra.

[II. ijjár] Majd visszafordul az ötödik keleti kapuban harminc nap idejére. Ott kel fel, és ott tér nyugovóra. 12. Ekkor a nappal ismét hosszabb lesz egy résszel. A nappal tizenegy részből áll, az éjszaka viszont rövidül, és hét rész marad.

[III. szílván] 13. Majd visszatér keletre, és a hatodik kapuba jut. A hatodik kapuban kel fel, és itt tér nyugovóra harmincegy napon át, e kapu jele szerint. 14. Azon a napon a nappal hosszabb lesz, mint az éjszaka. A nappal kétszerese lesz az éjszakának. A nappal tizenkét rész lesz, az éjszaka viszont csökken, és csupán hatrésznyi lesz. 15. Azután felemelkedik a nap, hogy a nappal csökkenjen, és az éjszaka növekedjék.

[IV. tammuz] Ezután visszatér keletre, és a hatodik kapuba megy, harminc napon át abban kel fel és abban nyugszik. 16. Majd amikor eltelik harminc nap, a nappal pontosan egy résszel csökken. A nappal tizenegy rész lesz, az éjjel pedig hét. 17. A nap a hatodik kapuban nyugszik nyugaton,

[V. áb] majd keletre megy, és az ötödik napon kel fel harminc napon át abban kel fel, s nyugaton ismét az ötödik nyugati kapuban nyugszik le. 18. Ezen a napon a nappal ismét két résszel lesz rövidebb; a nappal tíz rész, az éjszaka pedig nyolc. 19. A nap ebben az ötödik kapuban kel fel, és az ötödik kapuban nyugszik nyugaton.

[VI. elúl] Majd a negyedik kapuban kél, a kapu jellegzetességei miatt harmincegy hajnalon, és nyugaton is ott tér nyugovóra. 20. Ezen a napon a nappal egyenlő hosszúságú az éjszakával, egyformán hosszúak; az éjjel kilenc részt tesz ki, és a nappal is kilenc részt. 21. A nap ebben a kapuban kel, és itt tér nyugovóra nyugaton.

[VII. tisri] Majd visszatér keletre, és a harmadik kapuban jön elő harminc napig, és nyugat harmadik kapujában nyugszik. 22. Ezen a napon az éjszaka hosszabb lesz, mint a nappal. Az éjszakák egyre hosszabbodnak, és a nappal egyre fogy a harmincadik napig. Az éjszaka pontosan tíz rész lesz, míg a nappal nyolc. 23. A nap ebben a harmadik kapuban kél, és a harmadik kapuban nyugszik nyugaton,

[VIII. marhesván] majd visszatér keletre, és a második keleti kapuban kel fel harminc reggelen, és a második kapuban nyugszik nyugaton. 24. Az éjszaka tizenegy részből áll ezen a napon, míg a nappal hétből. 25. Ezen a napon a nappal még ebben a második kapuban kel fel, és a második kapuban nyugszik nyugaton,

[IX. kiszlév] majd visszatér keletre, az első kapuhoz harmincegy napra, és nyugaton is az első kapuban nyugszik. 26. Azon a napon hosszabb lesz az éj, a nappal kétszeresét teszi ki. Az éjjel tizenkét részből áll, a nappal pedig hatból. 27. Ezzel a nap befejezte útjának szakaszait.

[X. tebet] Ekkor visszafordul ezeken a szakaszokon át. Harminc napon át abban a kapuban kél, és vele átellenben tér meg nyugaton. 28. Egy résszel rövidül az éjszaka azon a napon, tizenegy rész lesz, a nappal pedig hét.

[XI. sebát] 29. Majd visszatér a nap, és a második keleti kapuba megy, miközben újra végigjárja útjának e szakaszait, harminc napon át kel fel és nyugszik. 30. Azon a napon rövidül az éjszaka. Az éjjel tíz rész marad, a nappal pedig nyolc. 31. A nap ebben a második kapuban kel fel azon a napon és napnyugaton tér nyugodni,

[XII. adár] majd visszatér keletre, és a harmadik kapuban kel fel harmincegy napig, és ott is nyugszik az ég nyugati felén. 32. Ezen a napon ismét rövidül az éj, kilenc rész lesz, és kilenc részből áll a nap is. Egyenlő lesz az éjjel és a nappal. Az év napjainak száma pontosan háromszázhatvannégy nap.

33. Az éjszaka és a nappal hossza, illetve rövidsége a nap járása szerint változik. 34. Ezért nő napról napra útja, és ezért nő éjszakáról éjszakára. 35. Ez a nap törvénye, útja és visszatérése – hatvanszor tér vissza és kel fel. Ez a nagy világító, melyet örökre és örökkön-örökké napnak hívnak. 36. Az, ami felkel, az a nagy világító, melyet megjelenése miatt hívnak így, az Úr parancsa szerint. 37. Ahogyan felkel, úgy tér nyugovóra, nem csökken fényereje és nem nyugszik, hanem éjjel nappal fut. Fénye hétszer több, mint a hold fénye, de kettejük mérete megegyezik.

Egyszerűen fogalmazva, a nap ebben a sorrendben megy keresztül a kapukon, vagy portálokon:

4, 5,6, 6, 5, 4, 3, 2, 1, 1,2, 3.
Amikor újra eléri a 4. portált,
akkor az év újra elindul!

Ezért kell használunk a tavaszi napéjegyenlőséget (a nap belép a 4. portálra) az egyik feltételként, amikor az év kezdő napját szeretnénk meghatározni. A másik feltétel, ahogy feljebb láttuk, ḥóḏeš lesz, vagyis amikor a Hold az első megjelenő fénnyel (Újhold) kijelöli a hónap első napját. Ma már olyan technológiákkal rendelkezünk, amelyek megkönnyítik ezeknek a jeleknek a felismerését az égen. Az ókorban, amikor ilyen technológia nem létezett, ezek nélkül is pontosan tudták, hogy a nap mikor haladt át a negyedik kapun/portálon (napéjegyenlőség). Sajnos ez a tudás mára, szinte teljesen elveszett. A mai ember hajlamos azt gondolni magáról, hogy sokkal fejletteb, mint az ókori emberek. De hadd mutassunk valamit. Tudtad, hogy a Gizai Nagy Piramis rendszer tökéletes időmérő is volt, amiről senki nem tudja hogyan épült meg? Nézd meg az alábbi ábrákat. (Ha azt gondolod, hogy a piramisnak köze van Hufuhoz/ Kheopszhoz, érdemes kutatni a témában)

(Ha további információt szeretnél a témában, javasoljuk például Göczey András kutatásait)

Antiküthérai szerkezet

Érdekesnek találhatod azt is, hogy időszámításunk előtt már pontosan tudták, hogy a Nap, a Hold és a Csillagok, mikor, hol, milyen szerepet fognak betölteni. A YouTube-on sok magyarnyelvű videót találhatsz a témában. Az antiküthérai szerkezetet arról a helyről nevezték el, ahol azt megtalálták, valójában egy Énok naptárkéntműködő szerkezetről van szó.Ez a több ezer éves szerkezet, a Hold járását is pontosan mutatja, figyelembe veszi azt a jelenséget, hogy a Hold évente 10 napot késik. Sőt! Még azt is megmutatja, hogy mikor van un. vérhold jelenség, amit most nem részletezünk. – Jóel 2:31.

Térjünk vissza a „probléma”. Tudjuk, hogy a Hold a naphoz képest 10 napot késik évente. Ebből adódóan nem minden év úgy alakul, hogy előbb érkezik a tavaszi napéjegyenlőség, majd az Újhold. Van, amikor megjelenik az Újhold, majd pár nappal később a tavaszi napéjegyenlőség. Ez a „probléma” csak látszólag az. Hamarosan látni fogjuk, hogy Énok könyve segít megérteni ezt az „anomáliát”. Meg fogjuk érteni, hogy meg kell várnunk a tavaszi napéjegyenlőséget, majd az azt követő Újhold jelöli ki az év első napját. Azt hisszük, hogy itt az ideje felismernünk, hogy a bibliai teremtési modell nem azonos azzal, amit mindannyian tanultunk az iskolában. Ha számodra ez teljesen idegen, vagy kételkedsz abban, amit a Föld, Nap, Hold, Csillagok, Égi Seregek témájában mond az Írás, akkor lehet, hogy egy kicsivel hátrébb kell kezdened a tanulmányozást. Hihetetlennek tűnik, hogy a világítótestek mozognak, nem a föld? A gyülekezetedben, az iskolában, a dokumentumfilmekből más tanultál? Mi is! Pedig az Írás ezt állítja. Emlékezzünk például a 19. Zsoltárra:

Az egek H8064 ‫שָׁמִַי שָׁמַיִם‬ (šámajim, menny) beszélik ELOHIYM dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat H7549 ‫רָקִיעַ‬ (ráqíʿa, boltozat (szó szerint: nagy kiterjedésű felület). Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. Nem [olyan] szó, sem [olyan] beszéd, amelynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk. A napnak csinált bennük sátort. Olyan ez, mint egy vőlegény, aki az ő ágyasházából jön ki; örvend, mint egy hős, hogy futhatja a pályát. az ég [egyik] szélétől s forgása (H8622 ‫תְּקוּפָה‬ (təqúp̄áh) körforgása) [másik] széléig; és nincs semmi, ami elrejtőzhetnék hevétől.‬‬‬

Szó szerint a nap „kört” fut! Hasonlítsd össze még egyszer a fenti képeket és a leírásokat melyet Énok könyvéből tanultunk.

Énok – 364 napos naptár

Alaposan vizsgáld meg az alábbi ábrát.

Énok könyve szerint minden egyes 30 napos ciklus (évszak) után van egy szökőnap. Az időperiódus, amiből az év áll, a napok. Ez az év legkisebb „építőeleme”. Úgy tűnik, hogy a Teremtő úgy alkotta meg az Énok könyvében feljegyzett időmérőt, hogy minden 3. ciklus után van egy plusz egység beszúrva, a legkisebb építőelemből, ami az adott időmérőre jellemző. Ebben a rendszerben ez plusz egy napot jelent 3 havonta. (Vannak olyan Testvéreink, akik szerint csak két évszak van, de a Jubileumok könyve 2:2 szerint ez nem így van!” … a hideg szellemeinek angyalait, a hőségét, a télét, a nyárét, a tavaszét és az őszét …” vagy a Cepher verzió szerint: „the angels of the ruachoth of cold and of heat, and of winter and of spring and of autumn and of summer and of all the ruachoth of his creatures which are in the heavens and on the earth” YOVHELIYM (JUBILEES) 2:2 את CEPHER)

Hogy néz ki egy 3 éves ciklus?

Abban a legtöbb naptárral foglalkozó Testvérünk egyetért, hogy a Hold első sarlója az, ami kijelöli a Hónap első napját. Akkor is általános az egyetértés, ha az első Holdsarló a tavaszi mapéjegyenlőség után tűnik fel. A nézetkülönbség akkor lép fel, amikor hamarabb jelenik meg a Holdsarló, mint a tavaszi napéjegyenlőség. A kérdés, hogy közelebb kerülünk-e a megoldáshoz, ha megvizsgálunk egy 3 éves ciklust. Tekintsd át a lenti ábrát. Az általunk ismert naptárt referenciaként használjuk.

10 nap lemaradás évente

Mit tanultunk az Énok 74:13-ból?

„Három napévben ezerkilencvenkettő nap van…”

Láthatod, hogy amikor az Újhold megelőzi a tavaszi napéjegyenlőséget, akkor még nem indulhat el az év. Amennyiben az „új” kezdődátumtól kezdjük a napok számlálását, akkor 3 év elteltével a következő Újhold megjelenéséig 1092 napot számolunk. Legtöbbször. De mint láthatod, nem mindig. Szándékosan egy olyan időszakot választottunk ki, amikor ez jól látható. Ez a módszer egy körforgást eredményez, egy ismétlődő 1092 napos ciklussal. De be kell lássuk, hogy nem következetesen. Néha ez a szám 1093-ra jön ki. Elképzelhető, hogy valamit nem vettünk figyelembe. Van azonban valami, amit észrevehetünk. Ha a 364 napos naptárból indulunk ki, láthatjuk, hogy 3×30 nap után mindig van, egy szökőnap. A legkisebb „építőelem”, azaz a nap, hozzáadásra kerül 3 havonta. Elképzelhető, hogy egy 3 éves ciklus után is van egy szökőhónap? Miért hónap? Két ok miatt. 1.) A 3 éves ciklus legkisebb „építőelemei” a hónapok. 2.) A Hold 3 év alatt 30 napot késik. Ez pontosan az Enok naptár által meghatározott hónapnak felel meg. Azt is észre kell vennünk, hogy ez sem teljesen következetesen ismétlődik. Néha ez az esemény nem 3 év elteltével következik be. Ezért is kezdtük azzal a cikket, hogy bármilyen naptárt is követsz, a legfontosabb, hogy MEG AKAROD tartani a Teremtő kijelölt időpontjait. Amit biztosan tudunk, hogy a Babiloni rendszer (Gregorian) által használt naptár a közelébe sem került annak, amiről az Írások beszélnek. Ez persze nem is csoda, hiszen az Írás is ezt mondja: „És sokat szól a Felséges ellen és a magasságos [egek] szentjeit megrontja, és véli, hogy megváltoztatja az időket és törvényt” – Dániel 7:25. A lényeg, hogy Elohiym népe között egyetértés legyen, és ne megosztottság. „ti pedig mindnyájan testvérek vagytok.” – Máté 23:8. Amennyiben közelebb kerültél a megoldáshoz, mint mi, örömmel vesszük, ha írsz nekünk a témában.

Itt tudod ellenőrizni a táblázatot

Kattints ide és ellenőrizd kérünk.

Fentebb írtuk, hogy a Gregorian naptár csak referenciaként szolgál, ami a jobb megértést segíti. Teljesen mindegy, hogy a világ mit állít. Énok leírásai nagyon sokat segítenek a megértésben. Bár nem teljesen világos, hogy az 1092 napos ciklus hogyan működik, az elég biztosnak tűnik, hogy mind a Napnak, mind a Holdnak kiemelt szerepe van a naptárban és az időszámításban. Láthattuk, hogy amikor nap nem lépi át az egyenlítőt (a 4. portált) az Újhold előtt, akkor az év még nem indult el. Úgy tűnik, meg kell várnunk, hogy a Hold is teljesítse a feladatát. Ha nem vesszük figyelembe a nap ÉS a Hold járását, akkor sem a Kánont sem Énok könyvét nem vettük figyelembe! Mint ahogy a Jubileumok könyve 6. fejezete fogalmaz: „lesznek olyanok, akik … megzavarják a rendet és … tisztátalan napot tesznek meg szent/különválasztott napnak”. Valószínüleg bárhogy igyekszünk, a tökéletes megoldás még várat magára. Talán épp ezért? „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.” Ef 2:8-9.

Tudjuk, hogy a Szentírás soha nem említi, hogy várnunk kell egy hónapot bizonyos időnként. Nem említ a Kánon sem az extra hónapot. Ez igaz! De gondoljuk végig! A Szentírás soha nem említ interkaláris (szökő) hetet vagy napot sem. Úgy véljük, ha valaki Énok könyvét és a Jubileumok könyvét használja, következetesnek kell lennie! Nem felejthetjük el azt sem, hogy Atyánk „világító testeket”, (többes számban) helyezett az égboltra, amik azért vannak ott, hogy a Moedim-eket mutassák. – 1 Mózes 1:14.

Mit jelenthet a Jelenések 22:2-t:

„Az ő utcájának közepén. És a folyóvízen innen és túl életnek fája vala, mely tizenkét gyümölcsöt terem vala, minden hónapban meghozván gyümölcsét; és levelei a pogányok gyógyítására valók. „ Jelenések 22:2

Vajon ez bizonyítja, hogy soha nincs soha extra hónap? Hol és mikor játszódik ez a jelenet?
Ha olvassuk tovább, alig 3 versszakot kell haladnunk és ezt találjuk:

„És ott éjszaka nem lesz; és nem lesz szükségük szövétnekre és napvilágra; mert Yahuah Elohiym világosítja meg őket, és országolnak örökkön örökké.” – Jelenések 22: 5

Ez a hely az Új Jeruzsálemben van, ami majd aláereszkedik a földre, és aminek egy konkrét fizikai kiterjedése is van, amit korábban meg is ismerhettünk az írásokból. Itt nincs nap, nincs Hold, így ezt a szakaszt ennek bizonyítására nem használhatjuk. Néhány verssel korábban ezt olvassuk a városról:

„És a városnak nincs szüksége a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne; mert az Isten dicsősége megvilágosította azt, és annak szövétneke a Bárány.” Jelenések 21:23

Bízunk benne, hogy segítségedre volt ez a tanulmány. Nem állítjuk, hogy tévedhetetlenek vagyunk! Magad is láthattad, hogy pontosan meghatározni az időket szinte lehetetlen. Azt szeretnénk, ha imádkoznál AbYahuahhoz, kérnéd a segítségét a megértéshez, és folytatnád a kutatást, úgy, ahogy itt is tetted. Ha úgy érzed, hogy megértettél valamit, ami itt nem hangzott el, vagy más megértésed van, örömmel vesszük, ha megosztod velünk a gondolataidat.

Emlékszel még a cikk elején elhangzottakra? „Meg fogjuk látni, hogy minden „hitvita” teljesen értelmetlenné válik, hogy meg kell-e tartanunk a Sabbath napját, vagy nem.” A Sabbath a Teremtő AbYahuah időtervében és naptárában, mint legkisebb építőkocka úgy épül fel világunkban, mint a fraktálok, vagy a Fibonacci számok. Csodálatos, igaz?

„Áldjon meg téged Yahuah, és őrizzen meg téged. Világosítsa meg Yahuah az ő orcáját te rajtad, és könyörüljön te rajtad. Fordítsa Yahuah az ő orcáját tereád, és adjon békességet neked.” – 4 Mózes 6:24-26.

Barátsággal: Zsolt

Sabbath, bónusz videó